February 26th, 2020

герань на окне

Ki „csinálta” a holokausztot?

1291196812_90
Vitéz Endre László Pest megye alispánja, majd a Sztójay-kormány belügyi államtitkára 1946-ban, néhány perccel kivégzése előtt.
87759814_130302241855160_466700706980560896_o
Adolf Eichmann így emlékezett vissza Endre Lászlóra: „Dr. Endre jó képességű férfi volt, rá és Baky [Lászlóra] vezethető vissza az a körülmény, hogy Magyarország volt majdnem az egyetlen olyan ország, ahol a zsidókérdés megoldásában semmilyen adminisztratív vagy egyéb alapvető nehézséget nem tapasztaltunk.”
https://www.facebook.com/imadjukazsidotorit/posts/чч
88052700_130302405188477_7577092883111477248_n

Ki „csinálta” a holokausztot? Ki vagy kik voltak azok, akik a zsidóság kirekesztését elrendelték, a tömeges deportálást megszervezték? Arcot, neveket rakni a kollektív „elkövetők” címke mögött állókra igen fontos feladat. Ennek szellemében következzék a magyar holokauszt egyik kulcsfigurájának, Endre Lászlónak a bemutatása.
Endre 1895. január 1-jén született Abonyban Gulner Irma és Endre Zsigmond szolgabíró gyermekeként. Az egyetemet Budapesten végezte, ám tanulmányait megszakította az első világháború, amelyben honvéd huszári alakulatban harcolt. 1918-ban nyerte el a jogi doktorátust, és még ebben az évben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási gyakornoka lett. 1919-ben temesrékási szolgabírónak nevezték ki, majd az év végén átkerült Gödöllőre, ahol 1923-tól 1938-ig főszolgabíróként tevékenykedett.
Endre részt vett a trianoni békeszerződés megkötése után Prónay Pál vezetése alatt meginduló nyugat-magyarországi felkelésben és több jobboldali mozgalomban, például az Ébredő Magyarok Egyesületében, a Kettőskereszt Vérszövetségben, a Magyar Országos Véderő Egyesületben (MOVE) és az Etelközi Szövetségben. 1928-ban az Egyesült Államokba utazott, majd 1935-ben Londonban tett látogatást, ahol a Cion bölcseinek jegyzőkönyveit tanulmányozta (utóbbi egy antiszemita koholmány, amely „bizonyítékkal” szolgál a zsidók világuralmi törekvéseire). Tapasztalatai nyomán még ebben az évben megírta A zsidókról – a berni per tanulságai című könyvét, amelyet 1942-ben kibővítve újra kiadott. A könyv összefoglalja Endre véleményét a zsidóságról és annak szerinte világméretű hatalmáról, amely problémára megoldást is felmutat írásában: „A cél: a világ keresztény és általában nemzsidó kultúrájának a zsidó szabadkőműves befolyástól való mentesítése. Az államigazgatásban való részvételtől, földbirtokszerzéstől el legyenek tiltva, legfőképpen pedig tilos legyen számukra az, hogy a befogadó nemzet kultúráját, irodalmát, művészetét meghamisítsák, vagy befolyásukkal saját faji kultúrájukat a befogadó nép álarcában becsempésszék és megfertőzzék. Saját érdekében is tilos legyen zsidó fajú egyénnek a nemzsidókkal való házasságkötés.”
Endre 1937-ben Fajvédő Szocialista Pártot alapított, majd Szálasi Ferenccel „életszerződést” kötött és pártjaikat egybeolvasztották. Mind főszolgabíróként, mind pedig 1938-tól Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánként megnehezítette a helyi zsidóság életét.
1944-ben, a német megszállás után a Sztójay-kormány belügyminiszteri államtitkáraként dolgozott. Jelentős szerepe volt a gettósítás és a deportálások kivitelezésében, valamint az ő utasítása alapján jelölték ki a budapesti csillagos házakat, ahová a fővárosi zsidó lakosságot tömörítették 1944 júniusában. Adolf Eichmann így emlékezett vissza Endre Lászlóra: „Dr. Endre jó képességű férfi volt, rá és Baky [Lászlóra] vezethető vissza az a körülmény, hogy Magyarország volt majdnem az egyetlen olyan ország, ahol a zsidókérdés megoldásában semmilyen adminisztratív vagy egyéb alapvető nehézséget nem tapasztaltunk.”
Endre László a Szálasi-érában a visszafoglalt területek polgári közigazgatásának újjászervezéséért felelt. A háború végén Ausztriába menekült, ahol álnéven bujkált. Amerikai csapatok fogták el és adták ki a magyar hatóságoknak 1945 októberében. December 17-én kezdődött Endre László, Baky László belügyi államtitkárok és Jaross Andor volt belügyminiszter pere. Mind a hármukat halálra ítélték és kivégezték.
Forrás: Endre László: A zsidókról – a berni per tanulságai. Budapest, Stádium Sajtóvállalat Rt., 1942.